Arca
ragyogott a boldogságtól. Mandulavágású, fekete szemei kikerekedve,
csodálatot tükrözve pislogtak a világra,
amely körülvette őt. Vagyis jobb híján a plafon, meg az ágya felett forgó
játékok, mert többet nem látott belőle.
Puha, fekete
haja gyéren takarta fejét. Közvetlenül mellette kalimpált egyik karjával,
igyekezve megérinteni az éppen ott elhaladó, szürkéskék kiselefántot. Ugyan nem
tudta, mi is az pontosan, de mintha tegnap sikerült volna kimozdítania jól
megszokott pályájáról, és ez fokozottan felkeltette az érdeklődését.
Halk
gügyögéssel próbálta felhívni magára a mozgó lény figyelmét. Hirtelen megint
sikerült eltalálnia, az kicsit kilengett, mire fogatlan szájacskája széles
mosolyra húzódott. Kezdett rájönni, hogy
ezt ő éri el.
Amint teljesen
lecsillapodott az elefánt kilengése és folytatta útját körbe, hogy helyet adjon
a soron következő tarka kutyának, a kisfiú figyelme kezére terelődött.
Kíváncsian figyelte mozgó ujjait. Nem sokkal később újabb érdekesség jelent meg
látóterében, amely nem volt más, mint édesapja arca.
Boldog
mosollyal fogadta az ismerős személy közelségét, és egyből rúgkapálni kezdett
lábaival. Azonban hamar abbahagyta ezt a tevékenységet, mikor a két, számára
hatalmas kéz felemelte eddigi helyéről,
és rutinos mozdulatokkal kezdte kihámozni ruháiból.
Közben halkan dúdolt neki, azt a dalt, amit a kicsi születése óta minden nap legalább egyszer meghallgattak. Közösen, általában az ágyon fekve, mikor a kora délutáni napsugarak a sötétítőfüggöny összehúzott szárnyai közötti vékony résen beszűrődve vetültek az ágyra.
Közben halkan dúdolt neki, azt a dalt, amit a kicsi születése óta minden nap legalább egyszer meghallgattak. Közösen, általában az ágyon fekve, mikor a kora délutáni napsugarak a sötétítőfüggöny összehúzott szárnyai közötti vékony résen beszűrődve vetültek az ágyra.
Meghitt
pillanatok voltak ezek, minden problémától távol, nyugodtan szuszogva, lehunyt
szemekkel feküdt édesapja hasán, miközben ő a kisfiában gyönyörködött.
A kis kék
ruha a földre hullott, és a rutinos mozdulatsor megtört. Rendezetlenül kezdett
fél kézzel kotorni a fiókban, míg a másikkal igyekezett egyhelyben tartani
ficánkolni kezdő gyermekét.
- Minseok, kérlek maradj nyugton még egy pillanatra! - próbálta szavakkal is csitítani a kicsit.
- Minseok, kérlek maradj nyugton még egy pillanatra! - próbálta szavakkal is csitítani a kicsit.
Végül egy
hófehér bodyt és egy halványzöld, hosszú ujjú rugdalózót rakott ki maga mellé,
melyet apró, színes kisautók díszítettek. A
pelenkacsere után feladta kisfiára az odakészített ruhákat, majd a sötétkék
overállt, a sapkát és a kiscsizmát is.
A babakocsiba
fektetve és az ajtót bezárva maga mögött indult megszokott délutáni sétájukra…
Szia :D
VálaszTörlésOh, hát kb pocsolyává olvadtam, olyan kis aranyos volt. :D Amúgy is gyengéim a kisbabák, szóval engem már ezzel megnyertél, de a fogalmazásod is szép volt. :3
Remélem, még írsz ilyen kis aranyos egyperceseket, még ha nem is kisgyerekekkel. Köszönöm, hogy olvashattam. :D
Szia :)
TörlésElőször is nagyon köszönöm, hogy elolvastad, és azt is, hogy írtál. Nagyon sokat jelent egy-egy vélemény a nemlétező önbizalmamnak. :) Örülök, hogy tetszett. :)
Igazából az aranyos nem igazán az én műfajom, ez csak úgy lett. Az viszont előfordulhat, hogy kisgyerekekkel fogok még írni, ők elég közel állnak hozzám.
Még egyszer köszönöm, hogy írtál.
Szia!
VálaszTörlésAzt hiszem, az előttem szóló mindent leírt, amit én is gondolok, de azért megismétlem: ez eszméletlen édes volt, és a szép fogalmazásod különösen élvezhetővé tette ezt a kis szösszenetet. Igazán idilli és szeretetteljes volt az egész jelenet, ahogy fekszik a baba, majd bejön apa és felöltözteti :) Köszönöm, hogy olvashattam! :)
Szia :)
TörlésNagyon szépen köszönöm, hogy elolvastad, és örülök, hogy még tetszett is. :) Azt is köszönöm, hogy írtál nekem, nagyon jól estek a dicsérő szavaid. :)
Szia!
VálaszTörlésNagyon örülök, hogy kiraktad ezt a kis egypercest végül. Pláne, hogy Minseokra esett a választásod ez külön boldogság számomra.:) Nagyon büszke vagyok rád, mert látom milyen rengeteget fejlődtél az utóbbi hónapokban, s szép lassan válsz egy nagyon érzelmesen író, tudatos alkotóvá.
Ebben a történetben is jó érzékkel választottad meg azokat a kifejezéseket, amik illenek egy gyermekhez, ugyanakkor nem estél át valamiféle giccses érzelgősségbe, amit a babás sztorik java magával hordoz. Nagyon jó munká végeztél! Remélem szépen lassan megnő az önbizalmat is, és sokkal kevesebb lelki háború mellett írsz majd bekünk ilyen szépségeket!:)
Köszönöm, hogy olvashattam!
Xiumaru
Szia! ^^
TörlésKöszönöm, hogy rávettél, hogy kirakjam, bár félig még mindig az elásommagam-állapotban vagyok miatta. :) Hogy miért Minseok lett, az rejtély, de mikor írtad, annyira oda tudtam képzelni, hogy maradt. :)
A fejlődésemben neked hatalmas szereped van, ezt is köszönöm, meg a rengeteg segítséget is.
Hát az önbizalmam nem szeret nőni, a lelki háború meg lassan hagyomány lesz nálam. :)
Végül pedig nagyon köszönöm, hogy elolvastad (többször is) és hogy írtál, nagyon sokat jelent nekem a véleményed. ^^ :)
Sziaa ^^
VálaszTörlésHát hol is kezdjem... Egész délelőtt horror történeteket olvasgattam, így kicsit örülök, hogy rátaláltam a blogodra. Nyugalomra lelt a kis lelkem. :'D Minden apró pillanatát láttam magam előtt, kellemes hangulat ölelte körül a sorokat, és úgy összességében rettentő édesre sikeredett az egész. X3 Köszönöm, hogy olvashattam! ouo Mindenféleképpen vissza fogok hozzád nézni. :3
Szia :)
TörlésÖrülök, hogy sikerült megnyugtatnom valamennyire a lelkedet az írásommal. :) Köszönöm, hogy elolvastad és hogy írtál. :) Nagyon jól esik, hogy úgy gondolod, érdemes visszanézni hozzám. :)
Szia!
VálaszTörlésMár egy ideje tervezem, hogy írok neked, aztán mindig elmaradt :( Na de most van időm is :) Szóval, nagyon tetszett, főleg, hogy babás sztori <3 És ahogyan megfogalmaztad, az is nagyon tetszik. :) Csatlakozom Xiumaruhoz, és remélem, hogy neked megjön az önbizalmad, ugyanis nagyon jól írsz! :)